Idén az első negyedévben a 2007-2013-as, illetve az új uniós ciklus terhére együttesen már mintegy 200 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg Magyarországon - erősítette meg a Miniszterelnökség egy két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzottakat. Ez az adat sokkal magasabb, mint amit eddig gondoltunk, így ennek tükrében még inkább elgondolkodtató az első negyedéves gyenge magyar GDP-adat, igaz erre is van magyarázat.
Júniusban, optimális esetben már június elején átutalhatja az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek az aszfaltvita miatt visszatartott és a pénzügyi korrekcióval csökkentett kifizetéseket - értesült nevük mellőzését kérő forrásoktól a BruxInfo. A brüsszeli lap információi szerint összesen 1,4 milliárd eurós (kb. 440 milliárd forintos) folyósítás várható rövidesen, és ebből az aszfaltügy és a szociális infrastruktúra programnál zárolt kifizetések 840 millió eurót tesznek ki. A Bizottság továbbra is egyeztet a magyar hatóságokkal az 50%-ra emelt itthoni pályázati előlegről, emellett pedig arra számít Brüsszel, hogy a 2014-2020-as ciklus első támogatási számláit nyáron már elkezdjük kiküldeni.
Közel került a magyar kormány ahhoz, hogy az Európai Bizottsággal közös megoldást találjon azoknak az aggályoknak és kételyeknek az eloszlatására, amelyek joggal vagy jog nélkül fogalmazódnak meg a paksi erőmű bővítésével kapcsolatban - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva.
Az 51., kormányinfó néven futó sajtótájékoztatóját tartja Lázár János ma fél kettőtől. A lehetséges témák között lehet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatása, a cafeteria rendszer átalakítása, de akár a növekedési kilátások is újra szóba kerülhetnek.
Azok, akik a június végéig tartó átmeneti időszakban már szerepelnek a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadói névjegyzékben, ugyanazokat a szigorodó feltételeket kell teljesíteniük a tapasztalataik bizonyítására, mint akik újonnan jelentkeznek majd abba június vége után, de 40 ezer forintos regisztrációs díjkedvezményt kapnak - többek között ez derül ki abból a most megjelent miniszteri rendeletből, amelynek fontosabb pontjait a Portfolio már szerda este bemutatta. Lényeges, hogy az új névjegyzékbe bekerülő FAKSZ-ok is az előzetes regisztrációtól számított két évig gyakorolhatják a tevékenységüket.
Az új közbeszerzési törvény megalkotása során azt a feladatot kaptuk Lázár Jánostól, hogy "a transzparencia és átláthatóság érdekében tegyünk meg mindent és ennek az egyik szüleménye a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó rendszer létrehozása" - jelezte a köztévé keddi adásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak azt is elmondta, hogy a FAKSZ intézményrendszerére vonatkozó végleges keretek a napokban jelennek meg egy új miniszteri rendelet formájában, és az átmeneti időszakhoz képest szigorodnak az akkreditáció megszerzésére vonatkozó feltételek. Ez azért fontos sokaknak, mert aki legalább egy eurót nyert uniós pályázaton, vagy meghatározott értékhatár felett magyar közpénzt költ el, annak kötelező igénybe vennie az országszerte több száz FAKSZ egyikét.
A paksi kapacitást fenntartó beruházásról tárgyal Lázár János Brüsszelben, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Margarete Vestager versenyjogi biztossal találkozik a belga fővárosban és jelentős előrelépést vár szerdai látogatásától.
Összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki annak a 71 mély- és útépítési szerződésnek a nettó ára, amelyet az aszfaltkeverő ügyben problémásnak talált az Európai Bizottság és emiatt felfüggesztette az ezekre vonatkozó kifizetéseket - derül ki abból a tavaly júliusi levélből, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A vita lényegét és a levélváltásokat rögzítő dokumentumból megtudtuk, hogy a Bizottság eredetileg 25 százalékos pénzügyi bírságot javasolt kiszabni, míg Magyarország 5 százalékot szeretett volna elérni, de a végső megállapodásig is nagyon kellett volna neki a pénz 75 százaléka. A 800 milliárdos felfüggesztés sokkal nagyobb, mint amiről a minapi aszfaltügyi megállapodás során vitatott számlaállományként hallani lehetett, azaz tavaly nyár óta sokat sikerült "lealkudni" a problémás tételekből és ahogy kiszivárgott: a pénzügyi bírság mértéke is jóval 25 százalék alatti lett.
Csütörtök délután tartja az ötvenedik Kormányinfót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő. Az eseményen többek között elhangzott, hogy a jövő héten születhet döntés a Déli pályaudvar sorsáról és a földárverésekből befolyó 240 milliárd forintról.
Egyelőre valóban vizsgálja az Európai Bizottság, hogy miért akar a magyar kormány 50%-os pályázati előleget adni az új uniós ciklus nyerteseinek és azt, hogy ez jól van-e így, az egyeztetések pedig várhatóan május-június során lezárulnak majd - többek között ezt is elmondta a mai újabb maratoni Kormányinfo sajtótájékoztatón Lázár János.
Szokás csütörtöki Kormányinfóján egy sor gazdasági témát is érintett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Többek között arról is beszélt, hogy a bankok és az energiaszektor után a kiskereskedelemben törekedhetnek magyar többségi tulajdonra.
Ha több mint 25 millió forintnyi hitelalapú, vagy részben hitelalapú uniós támogatásból valósít meg egy cég beszerzést, akkor már nem kell lefolytatnia közbeszerzést - derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet frakciótagként kedden nyújtott be a parlamentbe Lázár János. A módosító indítvány tehát tovább lazítja a 25 milliós korlát eredetileg szigorú követelményrendszerét, és ezzel párhuzamosan a versenyjogi okok miatt jogerősen elmarasztalt cégek számára is puhulna a tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény.
Jogilag nincs hatása a magyar referendumnak arra, hogy lesz-e menekült-elosztás vagy nem, mert az uniós döntéshozatalban ettől nem nő a magyar szavazatok száma - mutat rá helyzetértékelésében az EUrológus. Azt is jelzi azonban, hogy az Európai Bizottság minapi javaslata "olyan meredek", hogy tőlünk függetlenül sincs sok esély a megvalósulására.
Idén is közzétette a Napi.hu a 100 leggazdagabb magyar című kiadványát, amelyben ismét Csányi Sándor foglalja el az első helyet. Az OTP vezére tavaly óta 35 milliárd forinttal, 200 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tíz leggazdagabb magyar vagyona pedig összesen közel 1120 milliárd forintot tesz ki.
Lázár János csütörtök délután a szokásoknak megfelelően Kormányinfót tartott. Beszélt a 2017-es adótörvényekről, megemlítette, hogy az online számlázás több száz milliárd forintos plusz bevételt hozhat az állami költségvetésbe. Az is kiderült, hogy Orbán Viktor nemrégiben a Mol-nál járt. Kérdésre válaszolva határozottan kijelentette, hogy Matolcsy György végig, 2019-ig a helyén maradhat. Elmondása szerint az Európai Bizottság kész megállapodni a paksi beruházásról megfelelő garanciák mellett. Kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében a dohánytermékekről szóló uniós irányelv érvényes és ez szerinte fényes győzelem, a kormány ezek ismeretében újabb lépésekre készül a dohánytermékek esetében.
Két uniós biztosnál is járt kedden Brüsszelben Lázár János, és a belső piacért felelős illetékestől azért kért találkozót, hogy elmagyarázza az orosz Roszatom "megbízását" egy nyílt nemzetközi pályázat kiírása helyett - mutat rá friss körképében az Index EUrológus blogja. A cikk azt feszegeti, hogy a Paks-II ügyében folyó brüsszeli állami támogatási vizsgálat akár évekig is elhúzódhat, de ez akár kapóra is jöhet az oroszoknak az addigra javuló pénzügyi helyzet és a hitelnyújtási kötelezettségük miatt. Magyar szempontból viszont sürgethet az idő, mert a lehívott hitelt akkor is el kell kezdeni törleszteni 2026-ban, ha a beruházás még nem készül el az indulásnál kialakuló csúszások miatt.
Eddig a kormány az adócsökkentés költségvetésének hirdette a 2017-es büdzsét, azonban a jövő évi adócsomag bejelentésekor kiderült: adóemelések is lesznek jövőre. A váratlan jövedéki adóemelések felvetik a kérdést, hogy vajon ennek hatása már szerepel-e a 2017. évi költségvetés adóbevételi számaiban.
Minden tényezőt figyelembe véve Magyarország nettó befizetője volt az előző uniós fejlesztési ciklusnak; az Európai Bizottság szándékosan bürokratikus akadályokat emelt a régiós országok cégeinek forrásszerzése elé; "sok projektnek nem látjuk a célszerűségét, a fenntarthatóságát"; a mostani ciklusban pedig politikai szempontok helyett a forrásvesztés elkerülése érdekében siet a pénzek kifizetésével a kormány - többek között ezeket a meglepő kijelentéseket tette a 2007-2013-as uniós pénzek felhasználásáról szóló parlamenti vitanapon tartott expozéjában Lázár János. A mai eseményre készített előzetes Portfolio-elemzésünk:
A Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program idei pályázati menetrendjében két felhívásnál már eddig is megtalálható volt összesen 62 milliárd forintnyi idei pályázati keret a középméretű élelmiszeripari vállalatok számára, és ezek emelkednek meg úgy, hogy összesen 100 milliárd forintot adjanak ki - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Fontos, hogy mivel a GINOP idei éves pályázati kerete még nem fedi le a program 7 évre járó teljes keretösszegét, így nem valamilyen más céltól vesznek el forrásokat, hanem a jövőre megmaradt, még nem allokált keretből "csippentenek le" most összesen 38 milliárd forintot.
A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary Zrt. private banking vezetőjét kérdeztük.
A BKK szerint minden rendben van.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
